Elérkezett a pillanat, amit oly sok mosoly, tanulás, játék, ölelés és könny kísért: búcsút vettünk Zsófitól, Alextől, Martintól, Bálinttólés Szebasztiántól. Kis ovisaink nagy útra indulnak – az iskola kapuja kitárul előttük, s ők bátran, kíváncsian lépnek át rajta egy új világ felé. Ahogy Antoine de Saint-Exupéry írja: „Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” És valóban – ebben a közösségben szívvel láttunk, szívvel neveltünk, és szívvel búcsúztunk Tőlük!
